MENÜ

A zene örömforrás...

http://www.csaladinet.hu/gallery/mindenkinek/thumbs/2008-07-18_sin1_w140_h150.jpg

Valamikor - régen-e vagy nem - énekszótól volt hangos a határ, és a háziasszonyok is gyakran dalra fakadtak a konyhában, a fürdőszobai vízcsobogás is összekeveredett a fütyörészéssel, vagy egy-egy népszerű ária-dallammal. Mára mintha elhallgattunk volna. A 21. század sűrűsödő problémái vették el az emberek kedvét az énekléstől vagy valami másban keresendő az ok?

 

 Ha hallgatunk is zenét, mi magunk nagyon ritkán danolászunk, zenélünk. 
 Pedig a fiziológiával foglalkozó szakembereknek az az egyöntetű véleménye, hogy a muzsika minden formában feloldja az idegi feszültséget, a gátlásokat, megszabadítja a lelket a terhektől. Elégedettség, lebegő, boldog érzés fogja el az embert.

 

De a zenehallgatás is jótékony hatást gyakorol a szervezetünkre.
 Vissza kellene csempészni az éneklés örömét a hétköznapokba.

Ehhez a legelső és legkézenfekvőbb lépés, ha a szülőket inspiráljuk. Lehet-e jobb érv erre, mint a híres Kodály-történet? 1948-ban Párizsban egy művészeti nevelésről szóló gyermeknapi konferencián mondta: 
„Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel… még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.” 

Mondókák és ölbeli játékok

És hol volt még akkor a sok modern kutatás, az anya-magzat kapcsolatanalízis!

Minden anyának tudnia kell, hogy gyermeke egészséges fejlődése szempontjából fontos már az újszülött számára is énekelni, mondókázni. Nem kell feltétlenül tanult muzsikusnak lennie annak, aki jól akar foglalkozni zeneileg a gyermekével. Csak a jó szándék legyen meg arra, hogy a gyermekét dalolni szerető, zenét kedvelő emberré nevelje, megóvja a zenei selejttől, és figyelmét az időtálló, szép zene, az értékek felé fordítsa. A kismamák tanuljanak meg egy könnyen énekelhető, de zeneileg értékes dalanyagot. Ismerkedjenek meg magyar mondókákkal, mozgásos, ölbeli játékokkal, népi- és komponált gyerekdalokkal, más népek dalaival.

 

Az énekszó, a közös ölbeli játék valóban a kicsinyek "lelki tápláléka" kell, hogy legyen. Nagy szó a zenei nevelés, egyszerűbb, ha arra kérjük a mamákat: szerettessék meg az éneklést.

Az ének, a mondóka elsősorban az érzelemre hat, de jelentős hatással bír az értelmi fejlődésre is. A gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus, ismétlődő mozgás  elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését.

Bizonyított, hogy a zene   jó hatással van a beszédfejlődésre,   serkenti a gyermekek általános esztétikai kíváncsiságát, hatással van az alkotókedvre,   fejleszti emlékezetüket, képzeletüket,  sikerélményhez juttatja a gyermekeket, növeli a magabiztosságot, a gátlások feloldódását,  segíti az összpontosítást, fegyelemre nevel,  hatással van a társas kapcsolatok alakulására.



Aktiválódó idegpályák

Darwin szerint „a zenei érzék az egyik legrejtélyesebb tulajdonság, mellyel az ember felruháztatott”. A mai napig sok a megválaszolatlan kérdés a zene érzelmeinkre gyakorolt hatásának feltérképezésében. Az utóbbi évek kutatásai azonban jelentősen hozzájárultak e készség idegélettani, szocio-kulturális és genetikai alapjainak megértéséhez.
Alapvető kérdés: vajon léteznek-e külön idegpályák, agyi területek a zene érzékelésére és feldolgozására, vagy ezek megegyeznek más működésekhez alkalmazott idegsejtcsoportokkal? Az egyik elképzelés, hogy az agy a zene értelmezését az emberi beszéd érzékelésére és feldolgozására szolgáló idegpályákon keresztül valósítja meg, és ezek a pályák örömérzet kiváltására alkalmas területeken is áthaladnak.

 

Dr. Anne Blood és Dr. Robert J. Zatorre, a Montreali Neurológiai Intézet munkatársai, kutatásuk során zenészeknek játszottak le olyan általuk kiválasztott klasszikus műveket, melyek hatására a vizsgált alanyok „eufórikus örömöt éreztek”, és eközben PET-felvételt készítettek a zenészek agyáról. Azt tapasztalták, hogy a zene hatására aktiválódó idegpályák megegyeztek azokkal, melyek étel, szex és addiktív kábítószerek hatására lépnek működésbe. 

A zene ősi képesség

A Harvard Egyetem egyik pszichológusa azt állítja, hogy a zene az agynak számos területét hozza működésbe egyszerre. Aktiválja a nyelvi készségek központját, a hallókérget, azt a területet, mely az emberi beszéd színezetére adott érzelmi válaszokért felelős valamint a mozgási szabályozórendszert, amely a zene ritmusát továbbítja az izmok felé járás és tánc közben.
Darwin szerint az ember ősei, zenei színezetű hangok és ritmusok kibocsátásával igyekeztek megnyerni ellenkező nemű fajtársaik szimpátiáját. Nem véletlen – állítja -, hogy a zenének mind a mai napig kiemelt szerepe van az ember udvarlási szertartásai között. 
Kutatások rámutattak, hogy éneklés közben az endorfinok családjába tartozó hormonok szabadulnak fel az agyban, melyek fontos szerepet játszanak a szociális kötődések kialakításában. De vajon milyen zenét hallunk kellemesnek? Minden általunk ismert kultúra rendelkezik zenei hagyományokkal, és bár nagy eltérések vannak ezek között, közös vonás a 12-fokú kromatikus skála, így a diatónia ill. pentatónia alkalmazása.
A Torontói Egyetem kutatója 2-6 hónapos korú csecsemők zenei preferenciáját vizsgálta. Azt tapasztalta, hogy a gyermekek az összhangzatos akkordokat, azaz a tiszta kvinteket, kvartokat jobban kedvelik, mint a disszonáns hangzatokat. Arra a következtetésre jutott, hogy a zenei hallás alapjai velünk született készségek, és nem kulturális hozadékok. 

 
 

Az emberi hang hatalma


A Duke Egyetem kutatói azt feltételezik, hogy az emberi hallórendszer az egyén környezetének legfontosabb hangingerére, azaz az emberi hangra a legérzékenyebb. A kutatás vezetője elmondta, hogy e feltevés bizonyításával magyarázatot kaphatunk a kromatikus skála szerkezetére és arra, is, hogy miért találunk egyes akkordokat kellemesebbnek másoknál. Bár minden ember hangja egyedi, a hangok elemzése során általános hasonlóságok fedezhetők fel.

 

A kvintnek és oktávnak megfelelő frekvenciák dominálnak az emberi beszédben, függetlenül a nyelvtől. A Duke Egyetem kutatói az angol, a mandarin, a perzsa és a tamil nyelvet elemezték, és mindegyiknél frekvencia-intenzitáscsúcsokat találtak a kvint és az oktáv helyén, valamint kisebb csúcsokat a 12-fokú skála további hangjainak megfelelően. Feltételezik, hogy annál kellemesebbnek érezzük a zenét, minél közelebb áll az az emberi hang frekvenciaspektrumához.

 

Úgy tűnik tehát, hogy a zenei érzék nem önálló agyi funkció, hanem egyéb készségek szerencsés ötvöződése.
Giuseppe Ferrari olasz parapszichológus szerint a "dó" a vérre; a "re" a májra, a lépre és a légzésre; a "mi" a gyomorra, az orra, a bőrre és az idegekre; a "fá" a szívre; a "szó" a torokra; a "lá" a látásra és a hallásra; a "ti" pedig az idegrendszerre hat kedvezően.

 

A zenei hangok lélekre és szellemre gyakorolt hatását így összegezte: a "dó" fokozza a bátorságot; a "re" fejleszti az alkotóképességet; a "mi" felébreszti a tudást; a "fá" a természet szeretetére; a "szó" magasabb rendű eszmék követésére ösztönöz; a "lá" kifejleszti az akaratot; a "ti" táplálja a hitet.

 
Az ének és/vagy zene hatását tovább fokozhatjuk ritmikus mozgással, vagyis tánccal. A tánc, a ritmus ősidők óta az ember lelki és fizikai szükséglete. Ennek oka, hogy az élet jelenségei, a természeti erők megnyilvánulásai, ritmikusan zajlanak. Ez a zenére történő természetes önkifejezési forma azon kívül, hogy lelki harmóniát eredményez, alaposan megmozgatja az izmainkat is, ami jelentős mértékben hozzájárul egészségünk megőrzéséhez.
 
 

A Földnek g-hangja van

Az eset felkeltette az érdeklődését, sikerült összeállítania egy hangkatalógust. Eszerint a "d" hang a pajzsmirigyre hat leginkább, de a gerincoszlop és a gyomor is különösen érzékeny rá, más-más oktávban. A katalógusból kiválasztott, egyénre szabott alaphangokat oktávhangokkal és intervallumokkal (kvintekkel, kvartokkal és tercekkel) valamint felhangokkal egészítik ki. A tiszta kvint és a nagy terc intervallumai pl. a kezelendő szervben erősítik az energia áramlását. A kis terc stabilizáló hatású, a tiszta kvart viszont feszültséget teremt. Ezenkívül alkalmaznak egészen különleges hangokat is, amelyek harmóniát teremtenek a makro- és a mikrokozmosz között. Ilyen a Hans Coustó által kidolgozott bolygóhangok gyűjteménye. (Kiszámolták az egyes bolygók keringési frekvenciáját, ezeket konvertálták, hogy a hallható tartományban észlelhető hangokat halljanak. A Földnek "g" a hangja. Ezt különböző mikrobiológiai rezonanciák egészítik ki. A DNS frekvenciája pl. szintén a "g" hangnak felel meg, felsőbb regiszterben.)
 Kis intenzitású hangok is óriási hatást képesek kiváltani az anyagban, ha annak rezonanciafrekvenciáján szólalnak meg. Hasonló hatást gyakorolnak a zenei hangok a sejtekre, a sejtek atomjaira. Biofizikai és biokémiai kutatások igazolták, hogy a cisz hangnak megfelelő 136 Hz-es rezgés fokozza a sejtekben a káliumionok áramlását, és a sejtmembrán áteresztőképességét. A nátrium viszont a gisz hangra reagál, ami a cisz kvintje. Mindkét elem alapvető fontosságú az élettani folyamatokban. (A nátrium-kálium pumpa néven ismert biokémiai jelenség tartja fenn sejtjeink ingerelhetőségét, ami ugyanakkor a fájdalomérzetünkre is hat.) Számítógépes programok segítségével az említett hangfrekvenciák bármelyike könnyedén kiválasztható és lejátszható a Piusona terápiás szék hangszóróin. 

Zeneterápia - hatásos, azaz hasznos

A kezelés 7-, 14- vagy 21 percig tart, miközben változik a terápiás hangok erőssége.
 A Piusona terápia a sejteken túlmenően a belső elválasztású mirigyekre is hatást gyakorol. 200 páciensen végzett kezeléssorozat eredményeként bebizonyosodott, hogy a szervezetükben bizonyos hormonok és idegi ingerületátvivő anyagok termelődése fokozódott. Mivel ezek fontos anyagcsere-folyamatokban vesznek részt, illetve irányítják azokat, segítségükkel a kóros biokémiai reakciók kedvezően befolyásolhatók. A "d" hang a pajzsmirigyre gyakorolt hatásán kívül stimulálja az immunrendszert is. 

 
A betegeket természetesen csak a végeredmény érdekli, ami szintén bizonyító erejű. Egy 48 éves férfi 1 méter magasból márványpadlóra esett, és mindkét sarokcsontja eltört. A baleseti sebészeten közölték vele, hogy hat hetes gyógyulási időre számíthat. Miután rendkívül nyughatatlan volt, kipróbálták rajta a hangterápiát. Naponta kapott kezelést eleinte "g", később "d" és disz hangokkal. Hatására fájdalmai gyorsan csökkentek, és két hét után már lábra tudott állni. 
 
Egy 27 éves nő alkartörésének gyógyulása a sebész által feltételezett idő felét vette igénybe. A módszer súlyos belgyógyászati eseteknél is hatásosnak bizonyult. A betegek némelyikénél idült nyirokpangást sikerült feloldani, másoknál az évek óta fennálló székrekedést szüntették meg, de gyógyítottak vele idült vastagbélgyulladást is. A leglátványosabb gyógyulást egy 37 éves páciensnél tapasztalták, aki Boeck-betegségben szenvedett. Ez a kórkép a testszövetek komplex gyulladását jelenti. A páciensnek a nyirokcsomói, a tüdeje, a bőre, később a mája, lépe és a szíve is megbetegedett. A kezelések hatására csakhamar csökkenteni lehetett a gyógyszeradagját, egy esztendő után pedig már a beépített szívritmus-szabályozóra sem volt szükség.

 

Tehát ha gyermekünknek, vagy legjobb esetben még előbb -gyermekkorunkban megfelelő zenei tudást szerzünk-gyűjtünk be, majd magzatunknak megfelelő zenét „küldünk” (hiszen a pocakban is hall), csak jót teszünk vele.

És ezt a szokásunkat később is tartsuk meg!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet